Hogyan módosult az energiahatékonysági törvény?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII törvény 2016. december 21-én számos ponton módosításra került. Az egyik legfontosabb változás, hogy az energiahatékonysági törvény végrehajtásának részleteit tartalmazó 122/2015 (V.26) kormányrendeletben meghatározott energiafelhasználási szint feletti felhasználással rendelkező gazdálkodó szervezetek energetikai szakreferens alkalmazására kötelesek.

Az energiahatékonysági törvény végrehajtási rendeletének értelmében a jogszabályi küszöbértékként megadott energiafelhasználási szintet meghaladó cég által igénybe vett energetikai szakreferensnek mind munka jogilag, mind társasági jogilag függetlennek kell lenni a kötelezett gazdálkodó szervezettől.

Az energetikai szakreferens igénybevételi kötelezettség az energiahatékonysági törvény értelmében azokra a gazdálkodó szervezetekre  vonatkozik, melyeknek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a 400 000 kWh villamos energiát, vagy 100 000 m3 földgázt, vagy 3400 GJ hőmennyiséget.

Az energiahatékonysági törvény értelmezése alapján a fogyasztási átlagokat vagylagos feltételekként kell figyelembe venni, azaz ha a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának átlagértéke meghaladja bármely fenti fogyasztási mennyiséget, akkor köteles energetikai szakreferens igénybevételére.

A szakreferens igénybevételi kötelezettség valójában már 2016. december 21-től életbe lépett, de az energiahatékonysági törvény 2017. június 30-ig türelmi időt biztosít az energetikai szakreferens alkalmazását illetően, azaz a fenti időkorlátig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal nem szab ki bírságot, tehát büntetéstől nem kell tartani.

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában.